P4R4N01D

Soha nem tudtam megállni, úton vagyok otthon

Ez kényszerbetegség lett nálam, ami átrángat a poklon

Már a műholdakról látni, ahogy túladagolok mindent

Ez vagyok én, amíg nem török össze, nem nyugszom meg itt bent

KÖZBEN ELFELEJTEK ÉLNI, ANNYIT BOLYONGOK A MÉLYBEN

MÁR TERAPEUTÁKKAL KÖTÖZÖM AZ ÁGYHOZ A PARANOID ÉNEM

KÖZBEN MINDENKI MÁS FELNŐTT, ÉN MEG ÍGY MARADTAM

ÉS AMILYEN AZ ÉJJEL, UGYAN OLYAN ÉRZÉST KERESEK A NAPBAN

Hittem az öltönyösöknek, ha láttam égni a házat

Aláírtam a végrendeletem is, ha kikövetelte a látszat

Hogy mindenki lássa ezt a magasan a város felett szálló kirakatot

És nem változom, ma is ugyanúgy magamat baszom át, csak nincs piaszagom

KÖZBEN ELFELEJTEK ÉLNI, ANNYIT BOLYONGOK A MÉLYBEN

MÁR TERAPEUTÁKKAL KÖTÖZÖM AZ ÁGYHOZ A PARANOID ÉNEM

KÖZBEN MINDENKI MÁS FELNŐTT, ÉN MEG ÍGY MARADTAM

ÉS AMILYEN AZ ÉJJEL, UGYAN OLYAN ÉRZÉST KERESEK A NAPBAN

Bennem vágtató vadlovak

Félig felszakadt varratok

Most is hallom a hangokat

Hogy rég nem itt kéne tartanom

KÖZBEN ELFELEJTEK ÉLNI, ANNYIT BOLYONGOK A MÉLYBEN

MÁR TERAPEUTÁKKAL KÖTÖZÖM AZ ÁGYHOZ A PARANOID ÉNEM

KÖZBEN MINDENKI MÁS FELNŐTT, ÉN MEG ÍGY MARADTAM

ÉS AMILYEN AZ ÉJJEL, UGYAN OLYAN ÉRZÉST KERESEK A NAPBAN