Minden éjjel veled álmodom
Napközben elnyomom
Éjszaka téged látlak
Olyankor beszélgetünk, üldögélünk
Ha sétálni vágysz, hát én megyek utánad
Hajnalig ébren könnyezek, s a térdem
Felhúzom mellkasomig
Álmomban mindig meghal valaki
Aztán felkelek, és a valóságban is
Minden éjjel veled álmodom
És már nem vádolom, azt a mentőautót
Képzeld, most Márait olvasok
Még lassan haladok
Hajnalig ébren könnyezek, s a térdem
Felhúzom mellkasomig
Álmomban mindig meghal valaki
Felkelek és a valóságban is
A valóságban is
A valóságban is
